Dalriada все тексты (слова) песен, переводы, видео, клипы

Égi bika, láncot szegő,
éjjel kelő, hajnalt verő,
két szarva közt, két szemével,
fényes Holdat is öklelő.

Fekete, mint éj sötétje
Tűz előtte, láng mögötte,
legbátrabbnak utat,

Szegény asszony, volt neki hét fia
Járt nap-nap után napszámba.
Egy nap nem kapott már más egyebet,
Egyetlen csupor sebes tejet.

Lelkére kötötte a hét fiúnak,
Minden ételük e kis tej.
Nem szabad hozzája nyúlni, elébb

Szegény asszony, volt neki hét fia
Járt nap-nap után napszámba.
Egy nap nem kapott már más egyebet,
Egyetlen csupor sebes tejet.

Lelkére kötötte a hét fiúnak,
Minden ételük e kis tej.
Nem szabad hozzája nyúlni, elébb

Nosza hajdú, fürge varjú,
Járjunk egy szép táncot!
Nem vagy fattyú, sem rossz hattyú,
Kiálts hát egy hoppot!
Szájad mondjon, lábad járjon
Egy katonatáncot.
Szájad mondjon, lábad járjon
Egy katonatáncot.

Keresztény Kapisztrán János, ferences barát
bús Magyarországba indult, hallván sok baját,
hallván rút széthúzásokról, sok békétlenségről,
hallván szorongatott népének nagy veszedelméről.

Inkább kőhalommá rontott, hajdan erősség
körbezárva, s kínnal tartva, de halálig védték.
Ország híres kormányzója kardot, páncélt ölt,

Hóborította sírdombok között
Keresem elmúlt idõk szavát
Volt ki elment, volt ki feladta
Volt ki értük is, de ment tová

Dal lett a szóból, ének a hangból
Mosoly a könnybõl, halk emlékezet
Mindig újra, tovább, fel útra

Éjszaka Lángja, Hû fiad gyámja,
Hej, maga Táltos Hold-Anya,
Útra ha lépünk, míg hazaérünk
Kísérd a léptünk, vezess haza.

Új hold, éji dal, lángot szél kavar,
Erdõk fák nesze, virág éneke,
Tûzbõl tûz leszek, csillagfényt veszek

Nem fénylett még nap, se hold, sem csillagok,
Hideg volt a föld, és sivár, üres pusztaság,
Vad sem verte fel az éjnek menedékét
Nem bolygatta meg senki-semmi az Isten Atyát.

Elbúsult fenti égi csarnok-palotában,
szólni vágyott Mindenek Ura, Ős-Öregisten,
könnyéből szórt éji égre csillagokat,